HÍREK

Egészségnap, betekintés az orvoslás történetébe

Az idei egészségnapunkon a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumba látogattunk el kollégistáinkkal. Az orvoslás történetével foglalkozó tárlatvezetésen két csoportban vettünk részt. A múzeumban rengeteg érdekes látnivaló várt ránk, az állandó kiállítás közel 3800 tárgyat tartalmaz.

Ezek a múzeumi ismeretek hasznosak a ma fiataljainak is, mert jól szemléltetve ismerhetik meg az emberi testet és gazdagítják azokat a biológiai ismereteket, amelyeket az iskolában már megszerezhettek.

Az orvoslás az emberiség történetének kezdetétől fontos része. A kiállításon a legősibb időktől a gyógynövények használatától, a törzsi gyógyítók, az egyiptomi és az ókori görög Hippokratész tanain keresztül juthattunk el egészen a modern orvoslásig.

A reneszánsz anatómust, Vesaliust gyakran a modern anatómia megteremtőjeként említik. Elsők közt foglalkozott az emberi test működésével, és anatómiai rajzai máig nagy jelentőségűek. Ezek a tanulmányrajzok már a reneszánsz emberének kíváncsiságát mutatják. A későbbi korokban a földrajzi felfedezések után meghatározóak voltak a nagyvárosok kialakulásával higiéniai problémákkal a járványok a pestis, kolera, és a himlő gyógyításának, megfékezésének nehézségei. Láthattuk különböző korok sebészeti eszközeit, mikroszkópot, fogorvosi eszközöket és fogorvosi székeket.

Történeti érdekesség, hogy a Semmelweis Ignácról elnevezett múzeum eredetileg valóban az orvos családjának háza volt.  A korabeli berendezett családi szoba jól jellemzi ezt a polgári korszakot és az orvos néhány korabeli személyes tárgya is látható. Semmelweist az anyák megmentőjeként emlegetik. Az orvosoknak klórmeszes kézmosást rendelt el a gyermekágyi láz megfékezésére. 1847-ben halála után vált az eljárása elfogadottá. Későbbiekben az elméletét a modern mikrobiológia is igazolta.

Hugonnay Vilma volt az első magyar orvosnő. Orvosi diplomáját Svájcban szerezte, azonban itthon orvosi végzettsége elismerésére közel 20 évet kellett várnia. Akkoriban a női orvoslás még nem volt elfogadott az országunkban. Ebben az időszakban sem adta fel, bábaként segítette a szüléseket. 1789-ben hozták létre Magyarországon az első kórházat, amit Szent Rókusról neveztek el. A 19. században, Hőgyes Endrének a veszettség elleni oltás tökéletesítését köszönhetjük. Létrejött az első magyar oltóközpont a párizsi Pasteur intézet mintájára.

Ma már természetesek számunkra az oltások, de ezek csak a 19. század utolsó harmadában terjedtek el. A fertőzésveszély kizárása és a vakcinák kifejlesztésének áttörő időszaka volt ez. Ennek az időszaknak kiemelkedő, anatómiával foglalkozó orvosa Lenhossék József, aki mikroszkópos és szövettani vizsgálatai által vált a funkcionális anatómia fontos kutatójává. Az orvosok oktatására szolgáló belső szerveket megismertető élethű viasz modellek valósághűen mutatják be az emberi testet. Másik korabeli érdekesség a berendezett patika szoba, a kifinomult porcelán gyógyszertartó edényekkel.

Kollégistáink a tárlatvezetés közben kérdezhettek is, így érdekes párbeszéd alakult ki az őket érdeklő orvosi témákról. Az emberiség számára az orvoslás folyamatos fejlődése fontos, mert a várható élethosszunkban a gyógyításnak óriási szerepe van.

Dunai Edit
művésztanár, kollégiumi nevelőtanár

További képek is megtekinthető az alábbi fotóra kattintva