AKTUÁLIS
HÍREK
Kiállítás a lépcsőfordulón
Megszokott kiállítóhelyünkön, azaz a kollégium földszinti és első emelet közt elhelyezkedő lépcsőfordulójában kiállítás nyílt Schütz Edit tanárnő jóvoltából.
A kiállítás témája: "Az első magyar nők".
Első körben 2024 februárjában kerültek ki a vitrinbe információk olyan jelentős személyekről, mint Árpádházi Szent Erzsébet, Anjou Mária, Bezerédj Amália, vagy Kisfaludy Atala. A kiállítóhely ezt követően átadta helyét az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc témájának, április végén pedig újra visszakanyarodtunk a híres magyar nőkhöz. A tárlat ezúttal többek közt Veres Pálné, Torma Zsófia és Hugonnai Vilma szerepét és munkásságát mutatja be.
Végzősbúcsúztató 2024
Az idei év különleges volt a végzősbúcsúztató szempontjából. Összesen két diákunk válik hivatalosan „éretté” június végére, és kezdi meg életének új korszakát.
Nekünk, mégis ugyanolyan fontos volt, hogy megélhessék, megélhessük közösen ugyanazokat az élményeket, mint a korábbi évek helyi ballagói.
Most is elkészült a vezetés és a DÖK közreműködésével a visszatekintést, nosztalgiázást szolgáló – joggal népszerű és kíváncsian várt – 4 év emlékeit felidéző zenés vetítés. Igazgató úr és jómagam már jóideje azon ügyeskedtünk, hogy megteljen a saját készítésű tarisznya a többlettartalommal felruházott ajándékokkal, az életkezdés néhány varázslatos eszközével. Így a két ifjú nyugodtan útra kelhet, hiszen megkapták személyes kulcsukat a jövőhöz, az esetleges eltévedéskor a helyes irány ismételt megtalálását nagyban segítő iránytűt, és a nehéz helyzetekben előnyt jelentő nyugalmat jelképező 4K-s hűtőmágnest.
Megemlékezés a holokuszt magyar áldozataira
A magyar kormányzat 2001-ben határozott arról, hogy április 16-a a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja legyen. 1944-ben, pontosan 80 évvel ezelőtt a náci megszállókkal együttműködő magyar közigazgatás és rendvédelem tagjai ezen a napon kezdték meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítását a korabeli Magyarország kárpátaljai területén.
Tavaszi kincsvadászat - csapatépítő délután a DÖK-kel
Tavaszi kincsvadászat nevű kollégiumi program viszonylag új a kollégiumi események sorában, tavaly rendeztük meg először. Idén második alkalommal került megszervezésre. Az idei évben a DÖK tagok újszerű ötleteivel áthangolódott, és közös projektfeladatokkal megtűzdelt lett a program. A program sikerességét jól mutatja, hogy a pár hete tartott Társasjáték délutánt követően, összesen 33 kollégistánk vett részt ismét ezen a DÖK által szervezett programon is.
Költészet napi teadélután
Idén sem maradtunk szép versek nélkül, József Attila születésnapján megint összegyűltünk a klubban, hogy versek és egymás társaságában beszélgessünk tea és keksz mellett.
Bevezetésként megzenésített verseket hallgattunk (Kányádi Sándor: Nekem az ég, József Attila: Kertész leszek, Kosztolányi Dezső: Akarsz-e játszani? Radnóti Miklós: Bájoló, Bereményi Géza: Csönded vagyok, József Attila: Rejtelmek), majd következtek a kollégisták és a tanárok.
Száll a kakukk fészkére
2024. április 17-én a tanév utolsó közös színházi programján vettünk részt nyolc szerencsés tanulóval, a Száll a kakukk fészkére című darabot tekintettünk meg Angyalföldön, a József Attila Színházban. Jómagam a regényt is olvastam, a filmet is láttam, és most a színházi feldolgozást is.
Számomra a darab üzenete: az önteltség, a túlhatalom, a tévedhetetlenség hitének harca a szabadságszeretet ellen.
Ármány és szerelem
Vígszínházi bérletünk következő alkalmával Friedrich Schiller: Ármány és szerelem c. tragédiáját tekintettük meg 2024. március 20-án.
A mű 6 évvel a francia forradalom kitörése előtt íródott, először fogalmazódik meg benne a társadalmi különbségek ellenére a szerelem létjogosultságának érzése. Az érzelem tragikusan végződik, de a mű magabiztosan állítja az érzések egyenjogúságát, ami később más területen is fontos lesz. A kispolgári és az udvari környezet szembetűnő különbsége, az utóbbi aljas romlottságának ábrázolása előrevetítette a társadalmi változások lehetőségét, Szerb Antal szerint a mű vádirat a rokokó világ árnyoldala ellen.
Pinokkió
2024. április 10-én a kollégium szervezésében, Dunai Edit tanárnővel a Vígszínházba indultunk, ahol a “Pinokkió” című darabot néztük meg. A darab nem a mindenki által ismert és kedvelt Disney-adaptációt, hanem Carlo Collodi - Pinokkió kalandjai című művét vette alapul, az eredeti történetet feldolgozva.
A darab zenéjét többek között Presser Gábor szerezte, aki fontosnak érezte, hogy az előadásban élőzene jelenjen meg. A darab különlegességei közé tartozott még a különböző hátterek vetítéses megjelenítése. Az előadás fantasztikusan, kisebbek számára is érthető módon jelenítette meg a Collodi-regény néhol kissé ijesztő, vagy nyers részeit.
A történet a fabábuból emberfiúvá váló Pinokkió felnövését mutatja be, és azt, ahogyan a jó és rossz döntések között egyensúlyozik. Ez utóbbiban segítségére van Jiminy, a tücsök, aki Pinokkiót mindig a jó, morálisan helyes döntés felé próbálja terelni. Az említett “terelés” a darabban izgalmas fényjátékkal került megjelenítésre.
Vártól-várig túra a Karancs-Medves vidéken
2024. március 24-én ismét felhúztuk azt a bizonyos túracipőt a kolisokkal (szám szerint öt lány és két fiú), hogy meghódítsuk „Görbeország” (azaz Nógrád) legmagasabb csúcsát, a Mikszáth Kálmán által egyszerűen csak „Palóc Olümposznak” nevezett Karancsot (727 m). Az ide felvezető piros háromszög jelzés már sejttette velünk, hogy ez a „művelet” bizony nem lesz gyalog-galopp. (Ezek a jelzések legtöbbször valamilyen csúcsra, kilátóhoz visznek fel, azaz meredekek, kaptatósak.)
Gyönyörű tavaszi napsütéses időben vágtunk neki utunknak, amely csalóka módon kezdetben alig emelkedett valamit, majd az egykori, mára már felhagyott kőbánya épületeit mellőzve bizony kimutatta a „foga fehérjét”. Így nem csoda, hogy mindenkinek jól esett a Tőke-kút (másik nevén Elemér-forrás) hűsítő vize, éppúgy, mint a hegycsúcs alatti utolsó pihenőhely padjai.