AKTUÁLIS
HÍREK
Március 3-án a Nemzetiben jártunk…
Mikor jó az anyós? A közismert (kissé morbid) mondás szerint akkor, ha porhanyós…
Nos, ha az emberek többsége talán nem is gondolja így, Doralice, a „Házasság Palermóban” c. Goldoni darab egyik főszereplője biztosan. De miről is van itt szó kérem?
Március 3-án a Nemzetiben jártunk…
Carlo Goldoni (Velence, 1707. február 25. – Párizs, 1793. február 6.) olasz komédiaíró, szövegíró, dramaturg és ügyvéd) vígjátékaiban (Chioggiai csetepaté, Két úr szolgája, A hazug, A kávéház, A fogadósnő, A régiséggyűjtő családja, avagy Az anyós és a meny, A patikus stb.) többnyire a szerelem, a nő meghódítása vagy visszaszerzése a tét. Suhancok és aggastyánok, urak és szolgák feszülnek egymásnak vágytól hevülten.
Cintányéros cudar világ
Az idei tanévben sokadszorra volt lehetőségünk színházi előadást megnézni, ezúttal a Vígszínházba vezetett az utunk, ahol a Mágnás Miska nagyoperettet tekintettük meg.
Szirmai Albert–Bakonyi Károly–Gábor Andor művét Eszenyi Enikő rendező és Vörös Gábor dramaturg dolgozta át, a minden idők legnézettebb magyar filmjéhez (rendező: Keleti Márton) és az eredeti darabhoz képest számtalan ponton megváltoztatva a cselekményt. Nincs kleptomán nagymama, a bonviván foglalkozása meghatározhatatlan, van viszont vadászati kiállításra való készülődés és Miska is lovász maradt.
Őt ifj. Vidnyánszky Attila alakítja fergetegesen, megjelenésekor nem vonhatja ki játéka alól magát a néző. Az akrobatikus képességeit ebben az előadásban is kihasználják, Miska suttyósága számtalan komikum forrása, amit ,,grófsága” alatt sem hagy el, mégis mindenki hisz neki. Párját, Marcsát Szilágyi Csenge alakítja emlékezetesen, aki sokat szenved Miska miatt, mégis ő békíti ki Rollát és Ivánt.
Macskajáték a Nemzetiben
Ismét a Nemzeti Színházban jártunk, ezúttal egy híres Örkény darabot, a Macskajátékot néztük meg 2022. január 10-én. A darabnak sok parádés előadása volt már, nem is beszélve a filmes változatról, de nekünk is nagy élményt szereztek a mostani szereposztásban játszó színészek.
Színház: A Nyugat császára
Igyekeztünk, hogy pontosan érkezzünk a Pesti Színház, A Nyugat császára c. komédiájára. Szemünkkel pásztáztuk a műfajhoz illő, kissé túlzó, torz perspektívájú díszletet, a düledező falu ír kocsmabelsőt. Elcsendesedve hallgattuk, ahogy a sarokban levelet író leány egyebek mellett piros cipőt rendel.
Ezzel útjára indult a darab, amelyben a falucska történésre éhes lakói csodálattal rajongják körül az apját állítólag ásóval kettészelő, nagyot mondó messziről jött „hőst”. A hőst, akinek lelke a semmibevevés mélybehúzó posványából kirepítő létezésről ábrándozik. A darab egy egyszerű, nagyon szegény kort és annak kicsiny közösségét tárja elénk, amelynek nyers alakjai is csak egyszerű, elemi emberi kívánalmakra vágynak. A figyelemre, elismerésre, dicséretre, és kimondva, kimondatlanul, ők is ugyanúgy szomjazzák az elfogadó szeretetet, a szerelem meghittségét, mint mindenki más.
Szabó Magda: Az ajtó
Az ajtó Szabó Magda egyik legfontosabb, nemzetközileg is jól ismert regénye. 2022. január 18-án nyolc kollégistának és tanáruknak volt lehetősége megtekinteni a műből készült előadást a Nemzeti Színházban.
A darab két főszereplője Emerenc, a házvezetőnő és Magda, az írónő. Kettejük kapcsolata eltérő személyiségükből és hátterükből adódó konfliktusok sorozata, melynek mélyén mindkét részről ott van a ragaszkodás a másikhoz, egyiküknél (írónő) az örökös igény a másik érzéseinek megfejtésére. Magda írói munkája miatt nem tudja ellátni a háztartást, ezért a munkát Emerencre bízza, aki lakásának ajtaját és a titkait is zárva tartja mások előtt.
Források nyomában a Börzsönyben
Hosszabb kihagyás után a kollégium túraklubja 2021. december 12-én ismét nekivágott a hegyeknek.
Ezúttal a Börzsöny-hegység déli részére kirándultunk, hogy működő vagy mára már kiszáradt, elfeledett, de szépen foglalt források mentén fűzzünk fel egy útvonalat a hóval borított téli terepen.
„A Magyarországi Forrástúrák” elnevezésű túramozgalom célja és feladata is egyben, hogy bemutassa a hazánk különböző tájegységeiben fellelhető kutakat, forrásokat. Ezek közül vannak iható, és a hatóságok által emberi fogyasztásra alkalmatlan vizű források is. Utunk során mindkettőre akadt példa.
TORTATÚRA - „Most mutasd meg!”
Két év kihagyás után 2021. december 9-én rendeztük meg újra a Tortatúra nevű ismeretterjesztő vetélkedőt a kollégiumban. A sok hiányzó tanuló miatt az eredetileg kitűzött időponthoz képest egy héttel későbbre tolódott a rendezvény, így utólag még három kollégista jelentkezett, ezáltal még színesebb lett a Tortatúra programja.
Rómeó és Júlia a Nemzeti Színházban
November 17-én újra a Nemzeti Színház felé vettük az irányt, ezúttal a Rómeó és Júlia c. előadást tekintettük meg.
Vidnyászky Attila rendezése a pandémia alatt született, így érdekes hasonlóság mutatkozik a darabbeli pestisjárvány és a próbafolyamat alatt megtapasztalt korlátozások között, máshogyan hangzik a két szerelmes sorsát eldöntő körülmény:
,,De minthogy azt hitték a városőrök,
Hogy mind a ketten oly helyen forogtunk,
Hol döghalál és fertőzet lakik,
Ajtónk lezárták és mi ottrekedtünk.
Így Mantovába el sem érkezénk.”
Egészségnap
Idén az Egészségnapot két múzeumpedagógiai foglalkozás keretében tartottuk meg a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban.
November 16-án “Csak nehogy én is elkapjam!” címmel az emberiséget sújtó nagy fertőzésekkel foglalkoztunk. A pestis, kolera, himlő, szifilisz és a spanyolnátha tüneteiről, terjedésük okairól, az ellenük felmerülő védekezési módokról hallgattunk egy előadást, majd nyomozásba kezdtünk.